Két nappal a soha meg nem élt terortámadás után, ami Európa szívét, Párizst érte - döbbent félelem súlyos felhői takarják el az eget, a mi Európánk kék egét...

Ki hitte volna, hogy a balszerencsésnek hitt péntek 13.-a akkorát üt, terrorista fegyverekkel, hogy nemcsak Európa - a világ is beleremeg?

Európa felsikoltott...

Van, aki már a III. Világháborúról beszél...

Pedig a második világháború iszonyata még itt lebeg fölöttünk, akár a mostani baljós felhők, még élnek azok közül sokan, akik átélték, a borzalmakat, mikről a költő, Radnóti Miklós, 1944. május 19-én így írt...

Töredék (Hungarian)

Oly korban éltem én e földön,

mikor az ember úgy elaljasult,

hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,

s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,

befonták életét vad kényszerképzetek.

*****

Fragment (English)

 

I lived upon this earth in such an age

when man was so debased he sought to murder

for pleasure, not just to comply with orders,

his faith in falsehoods drove him to corruption,

his life was ruled by raving self-deceptions.

..ő már nem élte meg a háború végét, pedig egy év múlva, 1945. május 8-án véget ért a háború, az emberek a romokból újra élhető világot építettek... Sítva, nevetve, könnyezve, verítékezve - egy még szebb világot... Szebbet, mint ami valaha is volt...

Vigasztalódj Európa, mert félelemben nem lehet élni, ébredezzünk, kezdjünk el gyógyulni, újra hinni - mert van miért...

Nézzétek csak, hallga csak..

"