Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ligetvédők, szépséghibával

Netes leselkedésem közben akadtam rá a 24.hu portálon egy videóra, amit a Ligetvédők sajtótájékoztatóján készített Katz Dávid, a szakállas riporter ( az írás ITT (katt) tekinthető meg).

A videót pedig azért hoztam ide, mert láttam már sok "érdekes" megnyilatkozást sok mindenről, de ez bekerült a TOP 10-be, azok közé, amik elborzasztás céljából "ÍGY NE!" - lettek kiemelve - nemcsak nálam...

Mit is mondjak? Sok újat nem tudhattunk meg a hallottakból. A Ligetvédők szóvivője össze-vissza beszél Habony Árpádról, Bán Lászlóról, esküvőről, milliókról és milliárdokról, csak egyről nem szól: magáról a Városligetről, amit meg kellene védenünk egy átgondolatlan "tereprendezésről"... A Ligetvédők ezzel a sajtótájékoztatóval érzésem szerint csak egyet akartak, besározni Habony Árpádot. De még azt is rosszul tették, hiszen láthatóan, hallhatóan semmi fontos és megbízható információ nincs a birtokukban.

Nekem sem tetszik sok minden Habony Árpádon, s nem elsősorban a Gucci cuccai... Nem tetszik, hogy éppen egy múzeumban kellett neki lakodalmat tartania, nem tetszik az sem, hogy feljogosítva érezte magát, hogy nemzeti kincsnek számító festményekkel díszítse a bérlakása falát... Az meg még inkább nem tetszett, hogy ezt meg is tehette!

Mindezek ellenére azt mondom, hogy az a ligetvédő, aki csak ennyit képes tenni a Városligetért, az inkább ne tegye! 

Ennél a Városliget sokkal többet érdemel!

Nézzünk vissza egy kicsit a történelmünkbe....

Kezdjük, egy 1930-ban készült légifotóval!

Íme a Városliget, akkor:

A városligeti csónakázó tó... Itt még olyan nagy volt, hogy a hullámai a Széchenyi szigeten lévő Vajdahunyad vár falait csapkodták! A kis lagunán csónakázva megcsodálhatta a hajózó - a háttérben - a Műjégpálya épületét is...

 A Nemzetközi Vásár színhelye is volt a liget, de itt tekinthették meg - még akkor - a Feszty körképet is. Egy 1930-ban készült fotó, a vásár ipari csarnokában:

Mit láthattak még a Ligetbe látogatók?

 ...volt póni fogat, amivel fotózkodhattak az apróságok...

...de már az oda utazás is kalandos volt, mert az Oktogontól ilyen busszal lehetett a Városligetbe jutni a széles sugárúton, az Andrássy úton, aminek akkor még igen, igen gyér volt a forgalma.....

 

Amikor ez a kép készült, már 1939-et írtunk... lehet, hogy ezeknek a katonáknak ez volt az utolsó békés, boldog napja, mielőtt a frontra indultak volna! Vajon melyikük térhetett vissza a Ligetbe újra sétálgatni, sörözni, emlékezni... ?

 

...akkor még úgy tűnik, nem érződött a háború szele, a Vurstliban - ami a háborút követően a Vidám Park nevet kapta - gondtalanul szórakoztak kicsik és nagyok, a hullámvasúton, az Elvarázsolt Kastélyban és ezen a jópofa forgó játékon, amit kanyargónak hívtak...

 

Pedig, hogy közeleg valami nagy, nagy baj, majdnem világvége, azt már sokan sejthették. Talán ebből is - a ligeti nemzetközi vásáron a fő látványosság ez a Weisz Manfréd gyárában tervezett és gyártott repülő volt...

Hogy mi minden történt a Városligetben a háború évei alatt arról is sokat lehetne mesélni, sok képet meglehetne nézni, hála a Fortepan utánozhatatlan, bravúros gyűjteményének... Nem egy rövidke emlékező cikket, hanem többet is lehetne róla írni, még könyvet is, mint ahogy már írtak is róla jobbnál jobb műveket.

...ami még nagyon érdekes lehet a 21. századi szemlélőnek, az alábbi kép, ami 1956-ban, a forradalom kitörésekor készült. Asszonyok vonultak zászlókkal, így tüntetve a Rákosi rendszer nyomorúsága ellen...

 

..de bármi is történt, 1957 nyarán is kinyitott az Állatkert éppúgy mint sok, sok éve mindig, minden nap. Érkeztek a látogatók, az itt  nevetőssé váló szülők, a tágra nyílt szemű gyerekekkel, jó levegőt szívni, zsiráfot, elefántot, vizilovat látni és körhintázni.... az élet annak rendje és módja szerint ment tovább....

A városligeti tónál nyáron napoztak az emberek...

 ..télen, ugyanott - korcsolyáztak, éppen úgy, mint 1907-ben, ahogy ezen a képen látható..

  ...a Városliget mindig a maga vidámságával fogadta, harmóniájával fogta körül, szelíden az oda érkezőt...

A Városligetről szólva nem arról beszélni, hogy a főváros tüdeje, kellemes szórakozóhelye, turisztikai látványossága az országnak, s a magyar történelem feledhetetlen pillanatainak örzője, minden fa, rög és kavics.... - több mint szépséghiba!

(fotók: Fortepan)

4 Tovább

Költészet Napján, kis Balázs szobráról

Ölbevaló gyereklányként ismerkedtem meg kis Balázzsal, rajta keresztül a rímek csengésével, a versek ritmusával, a sorok örökérvényű üzenetével, a költő óriással, József Attilával. Így volt ezzel később a kisfiam is, ölbevaló fiúcskaként fújta kívülről a hosszú verset. Mondhatnám azt is, hogy hibátlanul, pedig nem. Egy helyen mindig tévesztett. Annál a sornál, amikor az következett: "..a távolságot, mint üveggolyót megkapod..." a távolság szó helyett következetesen társaságot mondott, így: "..a társaságot, mint üveggolyót megkapod..." Nehezen jöttem rá, hogy nemcsak hallja, értelmezi is a verset és a távolság szó akkor neki még nem jelentett semmit, számára megfoghatatlan volt. Ezzel szemben a társaság, neki barátokat, jókedvet, embereket jelentett... Később persze helyre állt a rend, megismerte a távolságot is, hibátlanul mondta a verset. Mondjuk ma is, együtt, hiba nélkül, minden szavát újra meg újra kóstolgatva... Legkedvesebb verseink egyike, a számtalan között.

Hát lehet ezt feledni, nem szeretni?

Töredelmesen be kell viszont vallanom, hogy azt nem tudtam én sem, nemcsak a fiam, hogy valójában ki is volt kis Balázs? Azt meg még a legszebb álmunkban sem gondoltuk volna, hogy az a kicsi fiú, akinek a nagy költő a verset írta, szobrot is kap majd Gödöllőn, mert hogy ott született, ott élt, Gellér Balázsnak hívták. Nagybátyja, az ugyancsak gödöllői kötődésű, Ottó Ferenc zeneszerző ismerte József Attilát. A költő az ő kérésére, a zeneszerző unokaöccsének első születésnapjára írta a verset, s dedikálva küldte el az ismeretlen kisfiúnak a kéziratot, ajándékba...

Ez a történet sarkallta Gödöllő város vezetőit arra, hogy a város főterén felállítsák kis Balázs szobrát, a művészet, a költészet tiszteletére. A szobor Erős Apolka Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása egy pizsamás kisfiút ábrázol, felemelt karjával az univerzumot, mint üveggolyót tartja a nap felé....

A szobrot 2015. április 11-én avatták fel, azóta ott áll Gödöllő főterén, aki arra jár megnézheti, le is ülhet mellé pihenni, gondolkozni, álmodozni, a távolságról, üveggolyókról, tűzoltókról, villamosokról, zeneszerzőkről, versekről és kisfiúkról...

...és a költészetről....

(foto: gödöllőturizmus.hu)

7 Tovább

Koltai Lajos 70 éves

Koltai Lajos operatőr ma ünnepli 70. születésnapját.

1946. április 2-án született Budapesten...

...hogy hova jutott, milyen magasságokba arról ITT (katt) olvashatunk.

A sors furcsa játéka, hogy egyik legnagyobb filmjének, a Sorstalanságnak ihletője, alkotója, kinek gondolatait ő varázsolta képekké, a Nobel-díjas író Kertész Imre már nem érthette meg ezt a napot.

Isten éltesse a film, a mozgókép művészi mesterét!

Szavak helyett, meséljen ő - miről, ha nem az Oscar díjról, hiszen Jeles Nemes László éppen a napokban nyilatkozott így: " - Ha nem lett volna a Sorstalanság, a Saul fia sem született volna meg..."

(foto: Hajdú D. András - origó)

0 Tovább

netlesen

blogavatar

Politika, közélet, oktatás, piac, civil szféra, család, gyerek, szerelem és minden más - hétköznapjaink szűrőjén keresztül az egész világ....

karácsony, Lagzi Lajcsi, hajléktalanok, Galambos gyerekek, politika, közélet, retro, menekültek, hétköznapok, Magyarország, életmód, szerelem, gyerek, házasság, jog, emberség, család

Nem tartozik címke ehhez a bloghoz!

Utolsó kommentek

Feedek

Címkefelhő

Címkefelhő