Van olyan magyar ember, aki ne tudná mit lát a képen?

Biztos, hogy nincs! Az Erzsébet hídat látjuk, a magyar főváros, Budapest, egyik gyöngyszemét, talán legszebb hídját! Több mint félévszázaddal ezelőtt, 1964. november 19-én adták át az újjáépített hídat építői a forgalomnak. Így ma nemcsak névnapját, hanem születésnapját is ünnepli hídjaink egyik "hölgye" az Erzsébet híd. Ötvenegyéves, ami a hídak életkorát tekintve - nem is olyan sok! Éppen hogy csak kilépett a bakfis korból..

Igazi születésnapja ugyan nem ma lenne, mert eredetileg 1903-ban adták. Így szól az Erzsébet híd "életrajzának" első fejezete, a történetírók szerint:

"A népszerű Habsburg királynőről, Sissiről (Erzsébet királyné) elnevezett híd az egyetlen budapesti híd, melyet nem lehetett rekonstruálni a II. Világháborút követően, így új épült helyette. A régi Erzsébet híd születésekor sehol másutt nem létezett hasonlóan nagy fesztávolságú, mederpillér nélküli lánchíd a földkerekségen. A híd építése 1897-ben kezdődött és 1903-ban avatták fel. A 290 méter nyílású híd egészen 1926-ig volt a világ legnagyobb nyílású lánchídja."

A 20. század elején történt átadáskor, egy korebeli képeslap tanúsága szerint így nézett ki:

Nagyon szép volt, akkor is!

DE!

Közbejött a II. világháború, s a menekülő német csapatok 1945. január 18-án felrobbantották... Éppen úgy, mint a magyar főváros minden hídját...

A költő Illyés Gyula a háborút követő napokban, így írt erről a szörnyűségről, Hidak cínű versében:

A legszomorúbb látvány
ez volt: a betörött
gerincű néma hidak
a két város között,

ahogy feküdtek sorban,
mint leölt állatok
a bűnben és mocsokban
ők, az ártatlanok.

Óriás mészárszékre
kelt vörösen a nap:
a szem azt hitte: vérük
a napfestette hab,

ahogy hevertek, holtan,
lehulltan, miután
kínjukban felugortak
azon az éjszakán.

Lesz kor, hogy talpraállnak,
hátukat megvetik
s te – akkor ez lesz álmod –
uszítva intsz nekik: 

 üvöltsenek bosszúért
és ágaskodjanak,
mert mi a rend, ha mindig
ő tűr, az áldozat?

De ők csak állnak, állnak
(egy tagjuk nem remeg)
a futó folyam és a
futó idő felett!  

A háború után egyetlen hídunk sem maradt állva...

Az 1945-ben felrobbantott híd annyira megrongálódott, hogy a régi híd újjáépítése helyett 1960-ban megkezdődött az új Erzsébet híd építése. Így Sávoy Pál tervei alapján egy kábelhíd épült, a régivel azonos nyomvonalon, melyet 1964-ben adtak át. a forgalomnak. A régi, kijavított pilléreken áll, de útpályája szélesebb lett, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték."

 Így nyerte el mai formáját az újjáépítés négy éve alatt, az a hídunk ami kizárólag magyar szakemberek munkája! Magyar mérnök tervezte, magyar munkások gyártották le az elemeit, a Ganz-Mávag csarnokaiban, s magyar hídépítők szerelték össze, varázsolták újjá..

A híd teste - építés közben

A Ganz Mávag csarnokában hegesztik egyik szerkezeti elemét

Itt már a kábelek kifeszítve, de a híd teste még építésre vár..

....éssssss!

Ilyen lett:

Gyönyörködjünk benne, ma Erzsébet napon, s kívánjunk legszebb hídunknak is boldog névnapot (és újjászületés napot!), mint az Erzsébet nevet viselő ismerőseinknek, szeretteinknek, hiszen ő is hozzánk tartozik, mint Budapest egyik legforgalmasabb hídja s egyben ékköve!

(fotók: Fortepan, Google)