Február a farsang hava. Karneválok, bálok, szalagavatók követik egymást, illatos, puha farsangi fánkokkal körítve... (nyam!!!) Szóval nem egy unalmas hónap a február.  Ki hinné, nemcsak a városokban, utcákon, tereken, báltermekben zajos az élet, hanem a téli erdőben is? Bizony ott is zajlik ám az élet a maga természetes rendje szerint! Most éppen aggancshullás ideje van...

A képen látható szarvas, úgy tűnik mintha élvezné is ezt a helyzetet! Van is oka az örömre, hiszen amint sikerült elhullajtania az agancsát, vadászati tilalom lép életbe. Na, innentől élet csak igazán a szarvas élete! Jöhet, mehet, csajozhat, a simabőrűnek (by Fekete István: Vuk) meg a kattogó micsodájának "stop!"

Mi is történik agancshulláskor? A vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek szerint, tél végén, tavasz elején, a hormonháztartás változásai miatt, a szarvasok agancsrózsáinál csontfaló sejtek jelennek meg. Ezek felfalják a kötőszövetet, így a koponya részét képező csontcsap és az agancsrózsa elválik egymástól és az agancs lehullik a szarvas fejéről. Az új agancs kifejlődése körülbelül öt hónapig tart. A fejlődés alatt lévő agancsot a szaknyelv barkásnak hívja, érdekes, meleg, puha tapintása miatt. Az újonnan kifejlődő agancs teljesen megőrzi a korábbi, már elhullajtott fejdísz formáját, csak évről évre nagyobb és vastagabb lesz. Amíg az új korona ki nem fejlődik a szarvasok fején, addig (bizony, bizony!) vadászati tilalom van érvényben. 

Zajos hát így februárban a téli erdő is, de érdekes módon ezt a zajt nem a szarvasok okozzák, hanem az erdők illetéktelen látogatói. Ugyanis az elhullot agancsok összegyűjtése egyre több betolakodót vonz az erdőkbe. Komoly pénzkereseti forrás a vidéken élő hozzáértőknek az agancs gyűjtés, mert egy kiló ára 4-5 ezer forint, egy fél, kifejlett agancs 4 - 4,5 kiló körül van, így már egy agancs 15-20 ezer forintot is jelenthet a megtalálónak. Bár, agancsot gyűjteni csak engedéllyel lehet, az illegális gyűjtőket a törvény bünteti - mégis számuk évről, évre nő. Éppen ezért ebben az időszakban a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Gemenci Zrt. is fokozott szigorral lép fel az illegális agancsgyűjtők ellen, de a kisebb erdőgazdaságok is hasonlóképpen járnak el. (Az agancs gyűjtés szabályairól részletesen ITT (katt) lehet tájékozódni. )

Amíg az engedéllyel rendelkező, hozzáértő vadászok, agancs gyűjtők körében izgalmas és komoly feladat a gyűjtés, hiszen a hozzáértésen túl, komoly kutató munkával jár és nagyon kell ismerniük a vadak szokásait, ahhoz, hogy eredményesek legyenek. Egy-egy gyűjtési időszakban egy-egy gyűjtő 15-20 agancsot is találhat, de volt olyan is, aki egy évben 50 darabot is begyűjtött, köztük ötnek a párját is megtalálta. Mert az igazi siker az, ha az agancs-vadász az elhullajtott fél koronának megtalálja a párját is!

Valahogy így:

(A videót a youtubra peti büki töltötte fel, 2014. márciusában. A hozzá fűzött megjegyzés szerint, szerencséjük volt, mert jó egy kilométerrel távolabb találták meg, mint az elsőként begyűjtött darabot... ) Kellett érte gyalogolni, kutakodni, nem is keveset...

Az agancs begyűjtése azért nagyon fontos a gazdaságoknak, mert így tudják pontosan felmérni a vadállomány nagyaságát, korát. Egyes helyeken külön vadász ünnep is a hullott agancsok szemléje.

Így talán még inkább érthető, hogy nagyon nem jó, ha hozzá nem értők zavarkodnak az erdőkben, agancsozó pénzvadászként! Igaz, a feketepiacon kevesebbet adnak érte, mint a gazdaságoknál, de még így is keresettek az agancsok. Kések nyelét, kabát- és mandzsetta gombokat, brossokat készítenek belőlük, de jó ára van a magyar szarvasagancsnak a kínai piacon is, ahol porított formában gyógyszer alapanyagként használják fel.

Szóval veszik, viszik az agancsot. Még se induljunk neki gyüjtögetni... Mert az erdőben a vaddisznóknak éppen ilyenkor vannak kismalacai. Ha megzavarjuk őket a csörtetésünkkel, a kis vadmalacok megijednek, megfázhatnak, elpusztulhatnak... De az alkalmi agancs-vadász sem jár jobban, ha összeakad az anyakocával! Súlyos ellenfél... jobb elkerülni!

(foto: FB - Acient Hungary)