A legfrissebb napi hír, amin ma megakadt a szemem, így szól:

"Az interneten, ráadásul ingyen is elérhető tanulmányokból másoltak át több oldalt a földművelésügyi miniszter, „kazah juhtenyésztésről” megrendelt értekezésébe. A minisztérium a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-től rendelte meg a tanulmányokat..."

"....Az agrárcégtől öt másik, Kazahsztánnal foglalkozó tanulmányt is vásárolt az állam, a társaság több, mint 40 millió forintot kasszírozott a Földművelésügyi Minisztériumtól, illetve a szaktárca háttérintézményeitől." (A teljes cikk ITT olvasható - katt!)

Vegyes érzelmekkel fogadtam ezt hír!

Részben felháborított, részben örültem neki!

Örültem, mert - lám, lám fejlődik a magyar mezőgazdaság, a juhtenyésztéssel foglalkozó szakemberek(?) igenis, jól meg tudnak élni ebből a tevékenységből! A törökszentmiklósi cég vezetői, a tanulmány írója, biztosan! A juhászokról úgy általában nem mondhatjuk el, hogy fényesen megélnének a tevékenységükből, de ha elosztjuk ezt a pénzt amúgy, statisztikailag, akkor pénz/juhász/fő, mégiscsak esik valami forintocska sokakra - papíron... 

Nem háborított fel az sem, hogy megtudhattam belőle:  a tanulmányba 20 (!) oldalt változtatás nélkül copyztak be, Mucsi Imre hódmezővásárhelyi állatorvos juhtenyésztési alapismeretekről írott könyvéből.

Miért kéne nekem ezen háborognom? Magyarországon nem olyan nagy bűn plagizálni, megtették ezt már máskor is, nagyobb emberek is, 'oszt még köztársasági elnök is lett belőlük.

Talán össze se lehetne számolni, hányan élnek nagyon jól a számítógép néhány billentyűjének kombinációjával (ctrl c + ctrl v) elért írások eladásával.

Azt, hogy egy ilyen tanulmányért egy összegben több millió forintot is lehet kapni.... ? Na, azokat azért már könnyebb lenne összeszámolni, mert ez sokaknak nem, csak olyanoknak sikerül, akik megfelelő kapcsolati tőkével rendelkeznek. Ez a hír innen nézve nem is hír igazán, mert már-már része napi életünknek... A közélet szereplői szinte a reggelink mellé tálalnak fel naponta egy-egy ilyen hasonló történetecskét a magyar gazdaság területéről.

Be kell vallanom, régebben egy-egy ilyen hír, nagyon, de nagyon felháborított! Szóvá is tettem, sokszor, sok helyen - nem sok sikerrel. Mondogathattam én, hogy a közélet tisztasága, az adófizetők pénze, a valódi szaktudás azért mégis csak nem ezt érdemelné... Legyintettek, kinevettek, végül azt tanácsolták, ne háborogjak, csináljam ugyanezt én is - jobban járok!

Be kellett látnom, hogy igazuk van! Ezért most aztán azon kesergek, hogy miért nem tudtam erről a lehetőségről időben? Ha engem is megkérdeznek, sokkal tökéletesebb lehetett volna az a tanulmány! Képet adhatott volna például a kazahsztáni érdeklődőknek az aktuális birkanyírási divatról! Mert anélkül nem birka a birka!

Ilyen egy trendire nyírt kos:

Az igazán divatos birkalány, ha nem így néz ki, egy tappodtat sem tesz a legelő felé:

Recepteket is kellett volna tartalmaznia a tanulmánynak! Az igazi birkagulyás titkain és fortélyain túl, a birkák szeretetére nevelő, célirányos tálalási módokról is. Amikor sóban, vízben főtt karfiolt (vegák is ehetik!) szervírozunk stílszerűen.

Így ni:

Na? Ugye?

Ennek benne kellett volna lennie abban a tanulmányban!

Ha engem megkérdeztek volna, mindenképpen javasoltam volna, márcsak a teljesség kedvéért! Olcsón számítottam volna, nyolc milliót nem kértem volna érte, az biztos!

Sőt! Még arra is felhívtam volna nyomatékosan a szerzők és az illetékesek figyelmét, hogy a birkatenyésztésről, ennyiért csak akkor írjanak tanulmányokat, ha ezt is képesek elérni egy birkanyájjal, amit az a "mezei"juhász tud, aki a videón látható!

Addig viszont egy szót se, egy fillérért se - főleg ne az adófizetők pénzéből!

(fotók: google videó: youtube)